TheBzzs

Hatosslottó számok elemzése az eddig húzott számokbol

Ötöslottó Hatoslottó Eurojackpot Skandinávlottó Kenó
TheBzzs Lottószám elemző alkalmazás
Az itt generált számok és szám kombinációk megjátszásáért felelőséget nem vállal a theBzzs.com weboldal!!!
A theBzzs.com weboldal a Szerencsejatek Zrt. álatal publikált lottó számok elemzését állítja össze.


Megnézheted mikor és hanyasod lett volna az 6-os lottón.

Válaszd ki a szerencseszámaid

3 találat 4 találat 5 találat 6 találat
0X 0X 0X 0X

Hatoslottó

Információs adatbázis:
https://bet.szerencsejatek.hu/cmsfiles/hatos.csv


2024. év 49. hétben esélyes lottó 6 számok



Utolsó számhúzás
2024. év 48. hét
2024-12-01
0 0 0 0 0 0

1
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-17
2. hét
2
22 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
1. hét
3
25 hetente
utolsó húzás
2024-03-31
35. hét
4
23 hetente
utolsó húzás
2024-09-29
9. hét
5
26 hetente
utolsó húzás
2024-09-01
13. hét
6
22 hetente
utolsó húzás
2024-10-06
8. hét
7
25 hetente
utolsó húzás
2024-10-27
5. hét
8
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-17
2. hét
9
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
1. hét
10
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
1. hét
11
26 hetente
utolsó húzás
2024-09-15
11. hét
12
24 hetente
utolsó húzás
2024-10-13
7. hét
13
25 hetente
utolsó húzás
2024-06-23
23. hét
14
23 hetente
utolsó húzás
2024-08-11
16. hét
15
25 hetente
utolsó húzás
2024-09-01
13. hét
16
25 hetente
utolsó húzás
2024-11-17
2. hét
17
23 hetente
utolsó húzás
2024-07-21
19. hét
18
22 hetente
utolsó húzás
2024-09-22
10. hét
19
27 hetente
utolsó húzás
2024-04-21
32. hét
20
25 hetente
utolsó húzás
2024-11-17
2. hét
21
25 hetente
utolsó húzás
2024-06-30
22. hét
22
22 hetente
utolsó húzás
2024-05-05
30. hét
23
24 hetente
utolsó húzás
2024-09-29
9. hét
24
24 hetente
utolsó húzás
2024-09-01
13. hét
25
27 hetente
utolsó húzás
2024-11-10
3. hét
26
24 hetente
utolsó húzás
2024-10-13
7. hét
27
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
1. hét
28
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-10
3. hét
29
25 hetente
utolsó húzás
2024-11-17
2. hét
30
25 hetente
utolsó húzás
2024-10-27
5. hét
31
26 hetente
utolsó húzás
2024-11-03
4. hét
32
22 hetente
utolsó húzás
2024-11-03
4. hét
33
24 hetente
utolsó húzás
2024-10-20
6. hét
34
22 hetente
utolsó húzás
2024-09-08
12. hét
35
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
1. hét
36
24 hetente
utolsó húzás
2024-10-06
8. hét
37
24 hetente
utolsó húzás
2024-11-24
1. hét
38
25 hetente
utolsó húzás
2024-10-13
7. hét
39
23 hetente
utolsó húzás
2024-10-13
7. hét
40
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-03
4. hét
41
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-03
4. hét
42
22 hetente
utolsó húzás
2024-07-14
20. hét
43
23 hetente
utolsó húzás
2024-11-10
3. hét
44
25 hetente
utolsó húzás
2024-10-27
5. hét
45
22 hetente
utolsó húzás
2024-11-10
3. hét


55 év alatt a 49. hétben


Esélyes számok
8, 21, 25, 29, 30, 35, 36, 37, 38, 39, 41

14x húztak 25-45 között
18x húztak 6-39 között
19x húztak 17-44 között
1
4x
2
3x
3
5x
4
3x
5
5x
6
2x
7
6x
8
1x
9
2x
10
0x
11
0x
12
0x
13
5x
14
4x
15
4x
16
4x
17
3x
18
8x
19
6x
20
4x
21
2x
22
7x
23
3x
24
0x
25
0x
26
7x
27
7x
28
3x
29
2x
30
2x
31
3x
32
6x
33
5x
34
5x
35
1x
36
2x
37
0x
38
0x
39
0x
40
3x
41
2x
42
4x
43
3x
44
5x
45
4x

55 év alatt

1
219x
14%
2
242x
15%
3
221x
14%
4
231x
14%
5
209x
13%
6
242x
15%
7
217x
13%
8
214x
13%
9
225x
14%
10
225x
14%
11
35x
2%
12
45x
2%
13
216x
13%
14
231x
14%
15
208x
13%
16
213x
13%
17
231x
14%
18
235x
15%
19
196x
12%
20
201x
12%
21
209x
13%
22
233x
15%
23
212x
13%
24
42x
2%
25
24x
1%
26
41x
2%
27
213x
13%
28
220x
14%
29
207x
13%
30
202x
13%
31
185x
11%
32
238x
15%
33
215x
13%
34
218x
14%
35
230x
14%
36
211x
13%
37
220x
14%
38
46x
2%
39
32x
2%
40
231x
14%
41
226x
14%
42
211x
13%
43
222x
14%
44
199x
12%
45
223x
14%
Leggyakrabban húzott 6 szám
249x
3%
32
247x
3%
40
245x
3%
18
243x
3%
6
242x
3%
2
241x
3%
35

Leggyakrabban együtt húzott számok
130x
18%
35
124x
17%
40
123x
17%
6
122x
17%
32 18
118x
16%
2

1.81% 30x húzták
6 35
1.63% 27x húzták
2 35
1.46% 24x húzták
32 40
1.4% 23x húzták
18 2
1.34% 22x húzták
18 35
1.23% 20x húzták
40 2
1.23% 20x húzták
32 35
1.17% 19x húzták
18 6
1.17% 19x húzták
40 6
1.11% 18x húzták
32 18
1.11% 18x húzták
6 2
1.05% 17x húzták
32 6
0.99% 16x húzták
40 18
0.88% 14x húzták
32 2
0.88% 14x húzták
40 35
0.41% 6x húzták
32 40 2
0.29% 4x húzták
32 40 18
0.29% 4x húzták
32 18 6
0.29% 4x húzták
32 40 35
0.29% 4x húzták
32 18 35
0.29% 4x húzták
40 6 35
0.23% 3x húzták
32 40 6
0.18% 2x húzták
32 40 18 6
0.18% 2x húzták
40 18 2
0.18% 2x húzták
40 18 35
0.18% 2x húzták
40 6 2
0.12% 1x húzták
18 6 2 35
0.12% 1x húzták
18 2 35
0.12% 1x húzták
32 40 18 2
0.12% 1x húzták
6 2 35
0.12% 1x húzták
40 18 6
0.12% 1x húzták
32 18 2
0.12% 1x húzták
32 6 2
0.12% 1x húzták
40 18 6 35
0.12% 1x húzták
18 6 2
A nyerési esélyek
6-os lottó (6/45)

6-os találat: 1:8145060
5+1-es találat: 1:357510
5-ös találat: 1:34808
4-es találat: 1:733
3-as találat: 1:45
2-es találat: 1:6,60
1-es találat: 1:2,36
0 találat: 1:2,50
Írásos emlékek szerint Európában már 1444-ben voltak sorsjátékok. A tárgysorsjátékok helyett azok a sorsjátékok voltak sikeresek, ahol pénzt lehetett nyerni. A lottó név részesedést jelent. Olaszországban parlamenti sorsolásokat szerveztek, 120 jelölt mindegyikét papírra írták, ellátták sorszámmal, majd a számok közül húztak ötöt. Azok lettek a képviselők, akinek a sorszámát kihúzták. A fogadó ilyenkor arra a személyre teszi fel a pénzét, akinek szurkol. A római pápaválasztásokat is kísérte hasonló fogadás.

A genovai nagytanács úgy újult meg, hogy a tagok közül minden évben öten kiváltak. Ennek az ötnek a helyére választottak kezdetben 120, később 90 jelölt közül öt embert. Ezeket a sorsolásokat nagy érdeklődéssel várták az emberek. Néhányan szervezőként ügyesen jó lehetőséget láttak ebben, házról házra járva fogadási lehetőségeket kínáltak az embereknek. Azt ígérték, hogy aki két vagy több új képviselő nevét eltalálja, az a befektetett pénze többszörösét kapja vissza. Fogadóirodák alakultak, mert egyre kedveltebbé vált ez a fajta játék a polgárok körében.

Magyarországon a sorsjátékok a XVI. században vásárokon, búcsúkon jelentek meg először. 1670. körül tárgyak sorsolása is elterjedt. 1763-ban az osztrák ötöslottót kiterjesztették Magyarországra is. A második világháború után a kaszinókat elkezdték bezárni, a szerencsejátékokat beszüntetni.

1956. december 29-én született kormányhatározattal bevezették a nemzeti lottók mintájára a magyar lottót. Az első sorsolás 1957. március 7-én lezajlott. Az öttalálatos esélye 1:43949268. Az alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. 1966-ban már 500. alkalommal került sor a lottósorsolásra. A hatodik héten tartott sorsoláson özvegy Ring Sándorné szelvénye volt az első öttalálatos. Négy gyermeke és a saját életkora voltak a megjátszott számok. Ezzel behozta a köztudatba a családi számokkal való játékot. 855000 forintot nyert.

A valószínűségszámítás története



A valószínűségszámítás – „a véletlen matematikája” – megalapozói közt elsősorban említendő a francia Pierre Fermat (1601–1665) és Blaise Pascal (1623–1662), bár néhány ilyen tárgyú mű már az ő működésük előtt is megjelent. A legfontosabb példa a De ludo aleae (A kockajátékról) című könyv, amit Cardanónak (1501–1576) tulajdonítanak, de a kockajátékról már Claudius római császár is írt egy hosszabb, tréfás értekezést. A matematikának ez az ága a szerencsejátékok elméleteként indult, így a legtöbb korai, véletlenek törvényszerűségeiről szóló műnek hasonló címe volt. Levelezésükben Pascal és Fermat is a kockázáshoz és egyéb játékokhoz kapcsolódó problémákat, feladatokat („pontosztozkodási probléma” ill. „de Méré lovag problémája”) tárgyalnak és oldanak meg, és lerakják a „klasszikus” vagy „kombinatorikus” valószínűségszámítás alapjait.

A valószínűségszámítás mint matematikai elmélet születési évének az 1654-es esztendőt szokás tekinteni, ami Fermat és Pascal egyik ilyen tárgyú levelének kelte. Maga a „valószínűség” (probabilitas) szó Jakob Bernoulli (1654–1705) Ars conjectandi (A találgatás művészete, 1713) című munkájában fordul elő először. Ha sokszor elvégezzük ugyanazt a kísérletet, és jegyezzük, hogy adott esemény ennek során hányszor következett be, akkor a kísérletet egyre többször végezve az adott esemény relatív gyakorisága (azaz az esemény bekövetkezései számának és a kísérletek számának hányadosa) egyre inkább megközelít egy számot: az esemény valószínűségét. Például, ha sokszor feldobunk egy dobókockát, amelyik egyenlő eséllyel eshet mind a hat oldalára, akkor elegendő sok feldobás után azt tapasztaljuk, hogy a dobások körülbelül 1/6-od részében kaptuk a hatos számot.

A szerencsejátékok elmélete később biztosítási, népesedési és sztochasztikus (véletlen) geometriai problémákkal (céllövészet elmélete) bővült. A fontosabb matematikusok, akik ilyen problémákkal foglalkoztak (és nevükkel például tételek nevében is találkozhatunk): Moivre, Legendre, Bayes (ld. Bayes tétele), Poisson, Gauss, Buffon (lásd geometriai valószínűség). A XIX. században a valószínűségszámítás a matematika önmagában is hatalmas, önálló ágává vált. Pierre-Simon de Laplace (1749–1827) 1812-ben megjelent Théorie analitique des probabilités (A valószínűségek analitikai elmélete) című könyve nemcsak összefoglalója ennek az elméletnek, de sokáig fejlődésének egyik motorja.

A „modern kori” (19. század második, 20. század első fele) valószínűségszámítást az „orosz iskola” vitte tovább, köztük a legismertebbek Csebisev, Markov és Ljapunov. Az elmélet axiomatikus megalapozását az orosz Kolmogorov végezte el 1933-ban (lásd Kolmogorov-axiómák). Ezzel a valószínűségszámítás a modern matematika többi ágával egyenrangú formális elméletté vált. Kolmogorovtól ered a „valószínűségi mező” fogalma: ez egy eseményhalmaznak (eseménytérnek) és egy „valószínűség-kiszámítási módnak” (ez valamilyen nemnegatív valós szám értékű függvény) a párosa. Ez a fogalom már a posztmodern, struktúra- és modellelméleti szemléletű matematika terméke.

A valószínűségszámítás nemcsak megalapozódott a huszadik században, hanem folyamatosan olyan területekkel bővült, mint egy részecske bolyongásának leírása többdimenziós euklideszi térben (lásd Brown-mozgás, Wiener-folyamat). A huszadik század második felében született meg önálló tudományként műszaki, mérnöki és statisztikai problémák termékeként a valószínűségszámítás két fontos új ága: a folyamatstatisztika, illetve az információelmélet. De nemcsak a „kívülről jött”, például fizikai eredetű problémákkal gazdagodott, mint a bolyongások; hanem alkalmazást nyert másféle ágakkal foglalkozó matematikusok körében is; így manapság olyan „furcsa” gondolatokkal találkozhatunk, hogy számelméleti problémákat valószínűségszámítási alapon is lehet vizsgálni.

A természettudományokban (különösen a fizikában) az állítások „szilárdságának” számszerűsítésére használják, hasonlóképp, mint a hibaszámítást és egyéb numerikus módszerek elméletét.